Bejelentkező űrlap

Köszönöm, hogy itt vagy

Látogatottság

ma23
Tegnap102
Ezen a héten565
Ebben a hónapban1353
Összes141605

Rendszer infó

  • IP címed: 54.84.236.168
  • Böngésződ: unknown
  • Verzió: unknown
  • Operációs rendszered: unknown

4
látogató néz éppen

2018. december 15. (szombat) 04:36

08.02. Bükk 900-as csúcsai (34km_2200m_Gyalogos teljesítménytúra_Bükk)

A Bükk 900-as csúcsain,
avagy számomra A TELJESÍTMÉNYTÚRA
Az utóbbi két esztendőben kerékpárral indultam ezen a teljesítménytúrán, ám a múlt évben kiderült hogy idén ismét Bánkút ad otthont a rajt/cél helyének. Már ekkor elkezdtem gondolkodni a teljesítési eszközön, hisz így elmaradna a jó háromnegyed órás bemelegítés, amíg Jávorkútról felérnék a Felső-Borovnyákra. Kerékpárral rögtön a Bálvánnyal kezdeni pedig gyilkos dolog. Időközben Zete jelezte indulási szándékát és ezzel el is dőlt, hogy idén gyalogosan nyomulok ismét.

Az előző heti szervezkedésekben köszönhetően offtopic P.Z. felajánlotta, hogy elvisz bennünket. Közben efemm is beindított egy jelentkezési listát a saját autójára. Sajnos Zete kislánya lebetegedett így végül egy kocsival indultunk: offtopic P.Z., ebola, efemm, Múzsla.
Útban a találkozási hely felé volt alkalmam végignézni a napfelkeltét. Reggel 5.30-kor vett fel a taxi és már repültünk is a Bükk felé. Eger után Bánya-hegy felé mentünk, mert szerettem volna a Bükk forrásai mozgalom két forrását felkeresni. Ezt rövid kitérővel meg is tettük. Már a Hereg-rétről felismertük a felettünk magasodó Tar-kő ormát. Nyolc órát mutatott az óránk, mire sikerült megérkeznünk Bánkútra. Készülődés közben egy autó lassított és belőle egy kedves lány integetett kifelé. Nagyon gondolkodtam, hogy honnan is ismerhetem, míg végül a bemutatkozáskor kiderült, hogy egy városban lakunk. : ) Rögtön meg is beszéltük, hogy ha már így alakult, akkor együtt vágunk bele a teljesítménytúrába. Mint útközben kiderült az erőnléte nagyon magas színvonalat mutatott. Hja, elárulta, hogy Fittness edzőként dolgozik. : ) Társa a sok teljesítménytúrán megforduló Kabai Zoli volt.
Papíron 8.25-kor, a valóságban 8.30-kor rajtoltunk el. Mikor megkérdeztem a taktikát a többiek azt az egyöntetű választ adták, hogy én megyek előre és mutatom az utat. Teljesítési időben nem egyeztünk meg, de én olyan 8-9 órát gondoltam.
A csúcsok sorrendje a már korábban begyakoroltak szerint kezdődött: Bálvány, Pipis-hegy, Fodor-hegy, Nagy István erőse. Innen útba ejtettük a Hármas-kúti víznyelő barlangot. Ebola egy ki-ki kandikáló denevérre hívta fel a figyelmünket. A Huta-bérc emelkedője már-már az Alpokat idézte. Fent összefutottunk egy párossal, akivel később többször is kereszteztük egymást. Innen a Kis-sár-bérc következett volna, de elnéztem a dolgot és előbb a Fekete-sár-bércre értünk fel. Először nem szóltam, de Ebola megjegyezte, hogy baj lehet mert elővettem a tájolómat. Beismerő vallomást tettem. Szintben nem, de távban ez plusz 800 métert jelentett. Megigértem nekik, hogy cserében a Virágos-sár-hegyről a legrövidebb úton viszem át a csapatot a Tar-kőre.
A Kőrös-bérc megmászását efemm aszfalton javasolta, de erről lebeszéltem őt, mondván, az sokat kanyarog (plussz 300 méter lett volna). A csúcson találtuk az útközbeni egyetlen szolgáltatást: vizet. Elindultunk lefelé és a Káposztás-kert nevű gyönyörű töbörsornál kötöttünk ki. Itt sok fotót készítettünk, majd elkezdtük a mászást.
Felfelé menet furcsának találtam, hogy nem látok fenyőket, hisz ezen a magaslaton lenniük kellene. Felérve a legmagasabb pontra táblát nem láttam. A magasságmérőm pár méter eltéréssel a helyes magasságot mutatta. Közben a többiek szétszóródtak a csúcs környékén és az igazolópontot keresték. Én próbáltam megfejteni a rejtvényt. Nagy nehezen Kabai Zolival rájöttünk. Jó irányba kanyarodtunk a Káposztás-kert után, de nem jó útról. Ennek következtében a szintén 900 méter feletti magassággal bíró Tányéros-tebret másztuk meg. Gyorsan benavigáltam a helyes irányba és már hódítottuk is a Vörös-sár-hegy csúcsát. (Plussz 2km és 100m szint.) Szemben egy három fős (korábbról már ismert) társaság közeledett. Az egyikük kissé gúnyos módon kiröhögött bennünket az útirány miatt. Ezt egy kicsit zokon vettem és bekeményítettem. A tájolót magamnál tartva nyílegyenesen másztuk meg a Kukucsó és Ispán-hegyeket. Itt a feljutást a masszív fehér kövek is nehezítették. Közben mindkét csúcsnál utolértük a három fős brigádot. Az egyikük ebolát felvilágosította arról, hogy középhegységben nem szokás botot használni. Na erre ebola minden egyes találkozáskor éltető szavakkal üdvözölte őket.
Istállós-kőre efemm kérésére nem nyílegyenesen értünk fel, mire ő Kabai Zolival megkerült bennünket és így hamarabb értek fel a csúcsra. Bár szintben már túl voltunk a felén távban csak a Nagy-Kopasz csúcsa jelentette a féltávot.
A Virágos-sár-hegy mászása közben egy pár csatlakozott hozzánk. Beszélgetést kezdeményeztem, mire a lány kedvesen arra kért, hogy inkább lefelé folytassuk. Na innen jött az én ajándékom. Kabai Zoli – aki ötödszörre volt itt – és a frissen csatlakozott pár is kicsit hitetlenkedett azon, hogy az Őserdő kihagyásával szándékozom a Tar-követ megmászni. Ennek ellenére azért követtek. Folyamatosan figyeltem a tájolómat. Előbb lefelé majd felfelé kanyarogtunk a fák között és kezdett egyre világosabb háttér látszódni. Aztán a csúcs alatt 200 méterrel ki is kötöttünk az OKT vonalán. A korábban látott hármas csapat pont kapaszkodott felfelé. Meg is kérdezték, hogy ezt hogy csináltuk. A válasz egyszerű: legrövidebb út az egyenes. Tar-kő csúcsán dukált a szokásos 15 perces pihenő. Ahogyan már SK-val is beszéltük ez nekem ünnep. Sikerült (itthon derült ki) panorámafelvételt is készítenem a csúcsról látható kilátásról.
Büszkés-hegy nagyon kis kitérővel felkereshető, míg a Három-kőre nem érdemes a zöld hsz jelzésen menni. A következő csúcs felé futó dózerút egy csodálatos, természetes alagútban vezetett. Nagy-kő-hát magaslatát egy bekerített terülten belül kerestük fel. Itt találkoztunk egy számomra nagyon ismerős túrázóval. Kiderült, hogy ő Cam Mogó. Megbeszéltük a taktikát. Kiderült, hogy neki a Fodor és a Pipis-hegy még hiányzik, így innen elválva mi nekiláttunk a Kis-kő-hát csúcsának, ő pedig az OKT-t csípte meg. Offtopic P.Z. nagyon szuper módon belőtte az irányt a csúcsra és vezetett bennünket a fiataloson felfelé. A fák között olykor 50cm helyen kellet átpréselnünk magunkat, míg a talajon elterítve rengeteg kivágott fa hevert. Pontosan a táblánál értünk fel. Csúcsregisztráció után belőttük magunknak a Nagymező irányát és nekiindultunk ismételten a fiatalosban történő átjutásnak. Hamarosan elértük a túra legmélyebb pontját, 780m. Nagymezőn túrázni felejthetetlen élmény. Most minden nagyon összejött. A zöld szín számos árnyalata, a ménes játéka, vidám kerékpárosok, szikrázó napsütés.
Innen a Csalánosi-parkolóig a zöld+ jelzésen mentünk, de efemm inkább az aszfaltot választotta. Közben láttunk egy Banyafát és egy tölgyfán átnőtt bükkfát is. Felső-Borovnyák csúcsán katonák érdeklődtek céljaink felől, de megnyugtattuk őket, hogy csak csúcsokra vadászunk. : )
Boldogan lépdeltünk lefelé a sípályán és ezzel be is értünk a célba. Megkaptuk az elismeréseket és járt még egy-egy pohár üdítő is. Beszéltük, hogy 300 forinttért reális amit kaptunk.
Teljesítési időnk: 9.15’
Tapasztalataim alapján a teljesítéshez szükségesek: 3 liter folyadék, megfelelő energia kaja, tájoló, térkép, bélyegzőpárna, jó taktika.
Nagyon jól éreztem magam és szerintem szuper csapatunk volt. Köszönet még egyszer a többieknek.
P.Z.nek külön köszönet a fuvarért és a házhoz szállításért.
Jövőre a 10. teljesítésemre készülök és valami különlegességet szeretnék ez ügyben. Erre mondta P.Z., hogy ezzel kapcsolatban a szervezőknek kellene készülniük

 

LegetøjBabytilbehørLegetøj og Børnetøj