Bejelentkező űrlap

Köszönöm, hogy itt vagy

Látogatottság

ma62
Tegnap99
Ezen a héten550
Ebben a hónapban2035
Összes147723

Rendszer infó

  • IP címed: 54.173.237.152
  • Böngésződ: unknown
  • Verzió: unknown
  • Operációs rendszered: unknown

4
látogató néz éppen

2019. február 23. (szombat) 14:06

09.03. Bükk 900-as csúcsai (32km_2200m_Gyalogos teljesítménytúra_Bükk)

ÉLMÉNYEK ÉS ELMÉLKEDÉSEK A BÜKK 900-AS TÚRÁKRÓL

 

         Majdnem 40km, túl a 2400m szinten, 20csúcs 903-958m-ig és ezek még csak az alapadatok

 

            Úgy gondolom, hogy minden teljesítménytúrázónak van olyan útvonala, túrája, amelyet nagyon kedvel és ha csak teheti szívesen vesz részt ezen a megmérettetésen. Teljesítménytúrázásom kezdetekor anno  4. túrám volt a Bükk 900-as csúcsai, mely már akkor „kibérelte” számomra a legkedvesebb jelzőt. Persze ízlések és pofonok, hogy ki-ki mit talál igazán jónak, de hát ettől vagyunk különbözőek és persze egyéniségek is.

Itt csak a rajt-cél és a felkeresett pontok neve van megadva, a többihez sok sikert. Durvának tűnik, de a folyamatos odafigyelés a tájékozódás miatt nagyon leköti a figyelmedet és nem veszed úgy észre a fáradságot. Itt útközben csak a természet adta szolgáltatásokat élvezheted. Ha valaki eltűnődik Magyarország térképe felett, kevés olyan 40km hosszú körtúrát tud találni, ahol nem találkozik lakott településekkel vagy országutakkal és közben végig 600m-es magasság felett jár. A tájékozódás pedig még jobban elfeledteti veled, hogy Te egy utcákhoz szokott városi ember vagy, itt igazán szabad lehetsz. Ez igaz az útvonalra is. Természetesen egyetértek azzal, hogy egy fix útvonalú túrán nem túl sportszerű új utakat keresni, de itt ez a plusz találékonyság - hogy ki merre lát - egy érdekes színfoltja a teljesítménytúrák világának. Ezenkívül az, hogy a túra végén fejből sorolod a 20 csúcs nevét, magasságát jelzi a megmérettetés ilyen jellegű értelmét is. Mielőtt túlságosan szószátyárkodnék lássuk a  legérdekesebb történéseket, ezeken a túrákon.

 

1993. Júniusi szellő fújdogál és gyűrjük a csúcsokat. Pár száz forintos autós iránytűvel tájékozódunk és tintával megkent szivaccsal igazolunk az ormokon. Bánkútról az óra járásával ellentétes irányban fűzzük fel a csúcsokat. Jól is megy a dolog egészen a Kukucsó-hegyig. Utána viszont nem arra a csúcsra érünk fel ahová kellene, így nagy tanácskozás után  csak egy jókora kanyarral sikerül  megtalálnunk az elveszett csúcsot, az Ispán-hegyet. Legnagyobb problémát mégis a vízhiány okozza, ugyanis útközben nem volt alkalom utántölteni. Akkor még 16 órás szintidővel 10.22’-et mentünk.

1994.  A túra átkerült októberre. Pár fokos hőmérséklet mellet a tavalyi tapasztalatok alapján már könnyebben tájékozódunk. Hajtanunk is kell, mert a szintidőt levették 10 órára. Iránytű a régi, a bélyegzőpárna és a csapat új. A Kukucsó-hegy után ismét problémák. Egy rutinos csapat után vetjük magunkat és így könnyebben megleljük az Ispán-hegyet. Most Tar-kő előtt sikerül eltévedni.  Nagymezőn aztán ráhajtunk és sikerül egészen jól beérnünk. Az eredményünk: 9.10’.

1995.  Az eddigi legnagyobb csapattal indulunk, már kilencen vagyunk. Most magasságmérőt is sikerül szereznünk. Az időjárás nagyon hasonló az előző évihez. Kukucsó után egyikünk le sem veszi a szemét az iránytűről (még mindig a jó öreg autós) és végre kerülő nélkül meg van az Ispán-hegy. Tar-kő előtt vidám csapat fordított irányban haladva próbál minket lebeszélni a csúcs megmászásáról, mert annyira szép a kilátás,  hogy nem lehet otthagyni. Nem gondoltuk volna, hogy ennyire igazuk lesz. Én számon tartom, hogy életemben hányszor adatott meg erre a gyönyörű csúcsra eljutnom. Talán a hűvös időjárás miatt lehet, de a folyadék készletünk jobban kitart. A megtett idő: 9.12’

1997.Az időpont augusztusra, a rajt-cél Bánkútról Jávorkútra kerül. A megnövekedett táv miatt a szintidő  12 órára módosul. Először indulunk lányok nélkül és igazi tájolóval. Óriási a hőség, kevés megint a folyadék és sok a támadó rovar. Istállós-kő után egy kis csapat beér minket és viccesen utalnak rá, hogy ők most bizony lehagytak. Kicsit komolyan vesszük és még jobban koncentrálunk a tájékozódásra. Magasságmérőnk segítségével próbáljuk a szintveszteségeket a minimálisra csökkenteni. Így már van magaslat, melyet mi érünk el hamarabb. A küzdelem 5 csúcson keresztül folyik míg végül Nagymezőn begyújtják a rakétáikat és elszáguldanak. Nagy küzdelem volt. Eredmény: 9.20’

1998. Ismét augusztus, Jávorkút és újra lányokkal. Párás levegőben készülődünk, de a rendezők még nem jöttek meg. Az indulók egy része vár, mi elindulunk és egy lapra bélyegezünk. Nagyon jól haladunk. Szinte faljuk a csúcsokat. A kék+ turista utat metszve többször is találkozunk egy kis túrázó csapattal. Halkan összesúgnak: Na ezek is jó túrázók lehetnek, állandóan eltévednek. Hát szó mi szó néha elnézzük a dolgot, de ők a laposon sétáltak mi meg közben becserkésztünk két csúcsot. Jön viszont a mumus, a Kukucsó környéke és nagy tanácstalanság ismét. Minden jó, ha a vége jó. Tar-kőn a szokásos 15 perces néma erőgyűjtés és hálaadás. A víz már megint nagyon hiánycikk lett. Nagymezőn találkozunk a Lipicai kis csikókkal. Óriási vágtával közelednek felénk, mire mi kővé dermedve várjuk a történéseket. Az okos állatok azonban finoman kikerülnek bennünket.  Eddigi legjobb eredményünk: 8.49’

 

            Érdemes még azon is elgondolkodni, hogy miért ilyen szűkös az indulók száma mostanában. Volt az az ominózus 97-es buszos csapat akik nagyon eltévedtek, akkor  100 fő felett neveztek (bár lehet hogy a kezdetekkor még többen is voltak). Tavaly azonban már lement a nevezők száma ötven alá. Azt viszont megértem, hogy kerékpárral nem nagyon próbálkoznak. Jó magam is előszeretettel indulok teljesítménytúrákon a drótszamárral, de itt csak a hátrányát élvezném. A teljes útvonal max. 10%-a tekerhető. Én azt javaslom mindenkinek hogy látogasson el a Bükk 900-as csúcsai túrára és utána nyilatkozzon arról, hogy milyen érzés találkozni ilyen módon a természettel.

 

 

 

 

 

LegetøjBabytilbehørLegetøj og Børnetøj