Bejelentkező űrlap

Köszönöm, hogy itt vagy

Látogatottság

ma38
Tegnap99
Ezen a héten657
Ebben a hónapban2642
Összes156988

Rendszer infó

  • IP címed: 3.87.147.184
  • Böngésződ: unknown
  • Verzió: unknown
  • Operációs rendszered: unknown

4
látogató néz éppen

2019. május 26. (vasárnap) 09:01

01.24.Téli Teljesítménytúra (22km_955m_Gyalogos teljesítménytúra_Pilis)

Téli teljesítménytúra 2009 Pilisjászfalu - Pilisszentkereszt

Korábban két alkalommal (2002, 2004) sikerült eljutnom a Kinizsi TE egyedi teljesítménytúrájára. Akkoriban a Vác – Verőce ill. a Kismaros – Szob útvonalak szerepeltek, amelyek megközelítése nekem egyszerű volt, lévén rendelkezem gödi kapcsolatokkal. Most az unokaöcsémmel terveztük ezt a túrát (ami most szintén kedvezett nekem), de sajnos nem sikerült a pénteki vizsgája és így neki maradt a tanulás. Talán a Téli Mátrára el tudunk menni együtt.

Reggel a 8.30-as rajtolást terveztem be, amelynek fényében vonatoztam Pilisjászfalu felé. Czékli Béla volt az útitársam. Jókat beszélgettünk, számtalan témát felvetettünk.

A rajtnál óriási indulói létszám jelentkezett, de ennek ellenére, nekem egyáltalán nem kellett sorban állnom. Kovalik Bandi osztogatta a nevezési lapokat, ki voltak téve asztalok, ahol a tollak segítségével gyorsan kitöltöttük a lapokat, majd az autóban ülő sporttársaknál fizethettünk. Pikk-pakk és 8.25-kor már indultam is.

Eleinte a szalagokat követve kellett haladni. A Csévi út homokjának köszönhetően itt még sár csak mutatóban akadt. Beérve Piliscsévre „rágyújtottam” az egyik ízes levelemre. A templom lenyűgözött, több képet is készítettem róla. Szemből hatalmas páracsomagok szálltak fel a hegyekből és helyenként már a kék ég is kilátszódott.

A falut elhagyva aztán jött A sár. Igazi tapadós, cipőmarasztaló fajta volt. Kisebb mezőket mellőzve haladtam egyre feljebb, majd egy Mária képes fánál elkezdtem a lejtmenetemet Klastrompuszta felé. Közben elkapott a nosztalgiázás, ugyanis anno 1995-ben jártam erre, amikor kék-túráztam. A romok környéke nagyon szépen rendben van tartva.

Hosszabb aszfaltszakasz következett. Közben beértem gethét és Tibetet is. Egy kis ideig együtt mentünk, aztán utolért Katona Gabi, akivel beindultunk a terepszakaszon. Egyszer csak elhagytuk a ködöt és az idő teljesen kitisztult. Kiérve a Kesztölc feletti mezőre pedig igazi csodában lehetett részünk. Kék ég, napsütés, fehér sziklák, harangzúgás, szőlőmezők. Itt elég sok embert értünk utol, köztük Dömét, aki élénken érdeklődött a Borbély-hegy bélyegzője iránt. (Remélem Vagdalthúst elérte.)

A sárga + meredeksége igen komolyan kezdett. Aztán kissé laposodott, ám bejött ismét a köd és a sár is. Nehezítette még a viszonyokat, hogy helyenként jég is lapult a sár alatt. A sárga nz jelzésnél találkoztam ismét Gabival. Ez a meredély már a „hazai” Czeberna-völgyet juttatta az eszembe. Fent azonban igazi meglepetés várt. Gyönyörű napsütés, sok kedves ember – köztük ebola – tea, emlékbélyegzés, a házzal kapcsolatos csecsebecsék megvásárlásának lehetősége. Vettem is egy pólót és egy botcimkét is. Úgy látszik Kardos sporttárs mindent megtett a túrázókért. Köszönjük!

A lejtmenet nagyon nehéz volt. Szegény Vándorcsillag csak guggolt és bámult előre, hogy hogyan is lehetne itt lemenni. Remélem ügyesen megoldotta. ;-)

Lassan összeállt a triumvirátus, ugyanis lejjebb utolértük budai (H.G.)-t. Keveset beszélgettünk a jövő évi kohász-kékről.

Pilisszentlélek tűnt fel alattunk, ahová egy nagyon meredek és csúszós ösvényem mentünk le. Beérve a csendes kis faluba, jobbra tartva elindultunk a Két-bükkfa-nyereg felé. Eleinte még köves volt az út aljzata, majd jött a sár, feljebb pedig már hóban tapisgáltunk. Közben ismét ködfelhő borult ránk. Gyalog még nem voltam erre, inkább az alattunk kanyargó aszfaltút az amin szoktam erre mászni. Ám nagyon tetszett így is és hamar felértünk a nyeregbe.

Egy darabig még havas volt az út lejtmenetben is, de később már ismét sáros lett. Szép napos lett azonban újra az idő és tetszett a patak kerülgetése is. Az emlékkeresztnél megálltam, majd a barlangnál is nézelődtem kicsit.

Hamarosan feltűntek Pilisszentkereszt házai. Az utolsó pár száz méteres tereprészen sikerült egy nagyot esnem. Szerencsére nem lett baja sem a fényképezőnek, sem a csuklómnak (ráestem). A célegyenesben aztán lehagyott Katona Gabi és ezzel be is értünk a kocsmába.

Átvettük az elismeréseket és elkezdtünk átöltözni. Közben váci ismerőseimmel találkoztam. Kiderült, hogy mindjárt indulnak és kézségesen felajánlotta Attila (Ö már teljesítette a túrát, plusz átment gyalog a kocsiért a rajtba.), hogy Gödig el is visznek. Nosza, ezt nem akartam kihagyni, így hamar felkerekedtünk. Köszönöm Nekik még egyszer a fuvart!

Szép túra volt, nagyon jól éreztem magam!

 

 

 

 

LegetøjBabytilbehørLegetøj og Børnetøj